2016. május 13., péntek

25. fejezet: Utolsó előtti naplóbejegyzés (4 héttel később)

Nézőpont: Elena Gilbert Salvatore
Zene a fejezethez: David Bowie- As The World Falls Down

"Kedves Naplón! Nagyon régóta nem írtam már. Ez részben azért van, mert a főiskolán az utolsó előtti évemet járom, és rengeteg a tanulni való. Szinte mindenből dolgozatot írunk. Plusz az életem is zajlik. Damon és én összeházasodtunk Szilveszterkor, és azóta már a Salvatore nevet is felvettem, így most már hivatalosan is Elena Gilbert Salvatore-nak hívnak. Ami a családtagjaimat és a barátaimat illeti..nos ott is történtek változások. Nem is kicsik. Bonnie és Jeremy eljegyezték egymást, és hála az én kis boszorkány barátnőmnek, talált egy kiskaput, így Vicky legkisebb húgát, Lucy-t visszahoztuk, így most már ő is teljes jogú csapat tag. Victoria és Alex kapcsolata..nos kétségbe vonható, mert Alex egyre inkább a tervre összpontosít, és alig van a szerelmével. Ez érthető is, mert segíteni szeretne, csak hát így meg Vicky van egyedül. Többnyire. Persze ott van neki Katherine és Lucy meg Nadia, de ők a családja. Jace és Westy összejöttek,de attól tartok, hogy Westy már is féltékeny mindenkire. Nem csodálom, Jace nagyon helyes fiú! Viszont legalább Vicky és Westy jó barátnők lettek. Wyatt és Raven kislánya megszületett, kicsit korábban a vártnál, de nagyon aranyos kislány. Mindenki hozzájuk megy látogatóba, és kézről-kézre jár a pici. Mindkettőjükre hasonlít. Klaus ideköltözött Elijah-val véglegesen, hogy segíthessenek nekünk és Care-nek, közben New Orleans-ban Rebekah és Marcel felügyel. Időnként ők is besegítenek a távolból. Nadia és Matt pedig végleg szakítottak. Ugyanis Matt nem akar hallani többet Mystic Fall's-ról és a vámpírokról. Ezért jól összevesztem vele és egy darabig nem is szándékozom vele beszélni. Hihetetlen, hogy egyszer ő vele jártam! Ami pedig Jonathan-t illeti..nos a fenyegetése óta négy teljes hét telt el. Még két hetünk maradt a terv pontos kidolgozására, mindenki azon ügyködik. Katherine lenyomozta az új embereit, kettőt meg is ölt. Nagyon remélem, hogy a terv sikerrel fog járni. Én csak a barátainkat féltem, és a bennem lévő kis apró életet. Ezért most még jobban féltek mindenkit. Raven szülei is itt vannak, mert holnap után lesz a diploma osztója Raven-nek és Jace-nek meg még jó pár diáknak, és utána szerveztünk egy kis bulit. Csak mi csajok. Kitty és Nate aranyosak együtt, szép pár. Elly...nos ő még mindig a gonosz, érzelem mentes Elly, de mindenki várja vissza. Josh-t sajnálom csak, mert ő nem tehet az egészről, és Elenor ebben az állapotban csak kihasználja őt."
Még éppen leírnám a többi gondolatomat is Enzo-ról,Jenna-ról és Rick-ről, a kis Alyssa-ról, és még pár dologról,ami az eszembe jutott, de Bonnie lép be a hálószobába.-Szia Bonnie!-köszönök kedvesen-Mi a baj?-kelek fel az ágy előtti kispadról, mert látom, hogy a barátnőm eléggé  komor képet vág-Mondd el mi történt!-kérem meg most már én is kétségbe esve- Elena a terv működésbe fog lépni. De nem két hét múlva,ahogy terveztük, hanem három napon belül. Köszönhetően..-itt abbamaradt a mondandója Bonnie-nak, és csak ledermedve álltam-Köszönhetően Damon-nek,ugye?-és nm is kellett Bonnie-nak válaszolnia-Mit tett a férjem?-kérdeztem rá egyből a lényegre-Nem biztos, hogy tudni akarod.-szólalt meg újra.-De igen. Ki fogom bírni.-szólaltam meg- Jonathan-t elrabolta Stefan-nal együtt, a pincében van, hogy a többi emberét el tudjuk tüntetni, aminek az lesz a következménye, hogy idejönnek Mystic Fall's-ba. Most meg kellett változtatni a terv kimenetelét. Mivel Elly-re nem számíthatunk, így Jace, Kitty, és Westy valamint én fogjuk megnyitni a Portált. Viszont Jace tudja csak megidézni a Portált, szóval egyedül lesz. Mi csak tartani tudjuk.-mondtam el tömören a lényeget.-Jace meg is halhat.-suttogtam magam elé a lényeget, majd gyorsan a kis bőröndömért nyúltam pár holmit, és a naplómat beletettem, megfogtam a kocsikulcsot, és ránéztem Bonnie-ra:-Szeretném, ha itt maradnál. Én most megyek, beszélek Elly-vel, aztán Jenna-ékhoz megyek. Tudniuk kell mi történt.-majd lerohantam a nappaliba meg sem várva a választ.-Tudod te mit tettél?
Vagyis tettetek?-mondtam már sírva-Damon miattad meghalhat megint egy barátunk!-és lekevertem neki egy pofont-Stefan te sem vagy olyan, mint régen!-azzal a mozdulattal menni készültem, de még hátra pillantottam-A Gilbert házban alszom. Oh és Damon nem így akartam elmondani, de apuka leszel.-majd mérgesen és már zokogva elhagytam a házat, hogy beszélhessek Elenor-ral. Reméltem, hogy meg tudom győzni arról mekkora veszélyben van a bátyja.Amikor pedig a lelki erőm is vissza nyertem, Jenna-t is felhívtam, hogy készüljön fel arra, hogy ma este náluk alszom.

2016. február 4., csütörtök

24. fejezet: Örömhírek

Nézőpont: Raven, Wyatt, Jenna, Alarick
Zene a fejezethez: Queen-Kind Of Magic

Ma volt a diploma előtti kötelező vizsgálatok egyike. Az évfolyam nagy része az új doktornőhöz, Gabriella Wilde-hoz ment, ak nemrég érkezett az egyetemre, Jo helyére, mikor ő elutazott. Elena, Caroline, Missy, Elly, Vicky, néha Nadia is, és én persze a visszatérő Meredith Fell-hez jártunk. Én csak nem régóta ismerem, de nagyon jólelkű, és szereti illetve tiszteli a szakmáját, valamint mindent tud a természetfeletti lényekről. Hamar összebarátkoztam vele is. -Raven te jössz!-kiáltotta az én nevemet. -Raven, túlságosan belemélyedtél a tanulásba!-jött oda hozzám, hogy még egyszer szóljon.-Oh..elnézést Meredith!-mondtam kedvesen, majd követtem a rendelőbe, ahol mindegyik vizsgálatot végre hajtotta, és a végére kiderült, hogy babát várok. Persze nem így terveztem, de nagyon örültem a picinek.-Szóval..tényleg kisbabám lesz?-kérdeztem meghatottan-Igen, tényleg. A diploma osztód után nemsokkal fog a világra jönni. Wyatt és Te szerencsések vagytok. A picike remek családba fog születni.-tette hozzá ezt is.-Örülök, hogy így gondolod.-válaszoltam neki, majd a szülési kis könyvemmel távoztam is. A nap maradékrészében nem is bírtam figyelni sem, a pici, valamint a terv körül forogtak a gondolataim, meg azon, hogy hogyan mondjam el a szerelmemnek a híreket.Elena is látta, hogy ma nem vagyok a topon a tanulást illetően, ezért mondta, hogy betegségre hivatkozva menjek haza. Megfogadtam a tanácsát. Fél óra múlva otthon voltam a közös lakásunkban. Wyatt egy óra múlva érkezett haza.-Raven te itt
vagy?Miért nem a Whittemore-on? Hamarosan lediplomázol, tudom mennyire fontos neked.-mondta kissé ingerülten, hiszen megígértem neki, hogy megpróbálok kicsit élni és másra koncentrálni, mint a minket körülvevő problémák.-Én..én..ne haragudj.-kezdtem bele-Tudom mit ígértem, és szeretném is betartani, de tudod ma volt a szokásos vizsgálat az egyetemen, és kiderült, hogy..-itt megálltam, és Wyatt szemébe néztem-Mi derült ki?-érdeklődött most már kissé higgadtabban- Kisbabánk lesz.-válaszoltam neki boldogan.-Ez nagyszerű hír!-és azon nyomban átölelt, már nem haragudott rám-Apuka leszek!-és fel is kapott, mint a filmekben szokás, megpörgetett a levegőben. Azt hiszem abban a pillanatban nagyon boldogok voltuk mind a ketten.-Szeretlek Wyatt Saltzman! Örökre.-mondtam ezt kissé még kábultam a szédüléstől, mikor újra megéreztem a talajt a lábam alatt.-Én is szeretlek Raven Sanches. Ma, holnap,
és bármeddig amíg élek.-majd magához húzott egy csókra. A maradék időt a napból azzal töltöttük
el, hogy megterveztük milyen lesz a baba szoba: átalakítjuk majd az egyik vendégszobát, hogy
pasztell színe lesz a falaknak, mert még nem tudtuk milyen nemű lesz a kisbabánk, és, hogy a babakocsin át, az etetőszéken keresztül a  kiságyig mennyi mindent kell beszereznünk, valamint, hogy kik legyen a keresztszülők. Mire mindent megbeszéltünk már esete felé járt az idő, így közösen elkészítettük a vacsorát, ami ezúttal sonkás-gombás omlett lett, és megnéztünk egy filmet is a kihúzhatós kanapén, Itt is aludtunk el

Helyszín: Gilbert Ház (még aznap este)

Jeremy már Bonne-nál lakott, így csak hárman laktunk a Gilbert Házban: Rick, Alyssa Jenette és én. hiányzott Elena és Jeremy, de megértettem az indokaikat.  Elena már férjhez is ment, aminek nagyon örültem, mert Damon jó irányba változott meg őmiatta.Jeremy pedig nagyon boldog volt Bonnie mellett. Szerencsésnek éreztem magam, amiért megadatott nekem az a sorstól, hogy visszajöhettünk az életbe, és Rick meg én összeházasodtunk, és egy gyönyörű kislány szülei lettünk, aki mivel félig vámpír volt, úgy nőtt, mint a bolondgomba. Most olvastam neki esti mesét, és már aludt is egyből a mese végére. Rick most éppen nem volt itthon, mert a Whittemore-on vol. Szeretett volna tanárként elhelyezkedni ismét ott, hiszen fontos volt számára a tanítás. Amíg ő távol volt Alyssa-val jó nagyot játszottunk a lefekvésig, mesefilmeket néztünk.-Megjöttem!-köszönt Rick, és átölelt -Alyssa?-kérdezett rá-Már alszik. Nem vártunk most meg, ne haragudj.-mondtam neki kedvesen-Holnap bepótolom az esti mesét.-mondta még mindig bujkáló mosollyal-mi történt?-kérdezem rá, elvégre kíváncsi voltam-felvettek! Újra én tanítom a történelmet, valamint korrepetítor is vagyok!-húzta ki magát büszkén-De ez nem jelenti azt,
hogy nem fogunk segíteni a többieknek.-mondta ezt kicsit komolyan-Gondoltam, hogy nem azt jelenti.-szólaltam meg újra-Azt viszont tudtam, hogy sikerül a tanári állás!-és én is büszke voltam-Gyere kis feleségem!-húzott magához közelebb, és megcsókolt. Az esténk a hálószobában ért véget. -Majd egyszer szeretnék Alyssa-nak egy kistestvért.-mondtam komolyan-Részemről rendben van. De most már aludjunk. Elmúlt éjfél, és holnap, azaz ma tanítanom kell!-én pedig nevetve aludtam el.

2016. január 26., kedd

23. fejezet: Te nem vagy, és soha nem is leszel az apám!

Nézőpont: Victoria Greengrass
Zene a fejezethez: DUST-Band-Drunk 

Az elmúlt három hét olyan volt a számomra, mint egy rossz álom. Apa miatt elveszítettem Savannah-át, aki a nővérem volt, utána pedig Sandra-t és Max-et,akik a barátaim voltak. Katherine szerint az az ő  hibája volt, de nem az övé. Ha nem lenne Jonathan, mert már nem bírom az apa szót kimondani se, akkor az emberei sem lettek volna Pennsylvánia Road-on. Nagyon dühös voltam, plusz Elly érzelmeinek a kikapcsolása is ahhoz a személyhez köthető,akire éppen várok. Be akartam mosni apának egy jó nagyot, így ma idehívtam a főiskolai büfébe, ahol alkoholt is szolgálnak ki szerencsére. Három napja mást sem iszok, de az a szerencsém, hogy vámpír vagyok, és hamar elmúlik a részegségem. Tegnap Katherine is itt volt, és jól le is szidott, mert elmondása szerint sehol sem talált meg. A büfé-bár lett a rejtekhelyem.-Megjöttem!-Jonathan hangja zökkentett ki az amúgy is elkeserítő gondolataimból-Mit akarsz?-nézett rám szigorú tekintettel-Az embereimet elveszítettem miattatok, vagyis inkább a nagynénéd miatt, de ne hidd, hogy nem szerzek újakat! Semmi percbe nem tart!-kezdte rám zúdítani a gondolatait-Na jó! Idefigyelj Jonathan!-kezdtem el én is a magamét immár alkohol mámorban úszva egy kissé -Katherine-t kihasználtad, Savvanah ahogy megszületett, te leléptél, nem törődtél velük. Amikor én megszülettem, valamilyen fura módon elkezdtél törődni velem, de rájöttem most, hogy az is csak a nagynéném miatt volt. Utána feleségül vetted anyát, és
amikor Lucy és Jasmine megszülettek vámpírrá változtál, és gonosz lettél.-soroltam fel röviden a tényeket, amiket megtudtam nemrég Nadia-tól- Ráadásul amikor tudomást szereztél Nadia-ról, meg akartad őt is ölni, ahogy Savannah-val is tetted. Mindezt azért, mert Katherine nem téged választott. De én tudom miért tette ezt. Mert szerette anyát és a családunkat.-kifújtam hosszan a levegőt-Szerette? Katherine Pierce senkit sem szeret, csak saját magát! Nézd meg mennyi rosszat tett, ő miatta ölte meg Klaus a családodat! Örülhetsz, hogy Te életben maradtál! Én azért léptem le, hogy magamat mentsem.-ekkor egy újabb üveg után megszólaltam ismét -Katherine csak próbált menekülni. Nem gondolta, hogy Klaus vadászni fog a családomra. És te nem vagy jó apa. Egy szörnyeteg vagy!-ordítottam a képébe-Egy apa nem fordít hátat a családjának, nem öli meg a lányát, és a lánya barátait, ugyanis ők is miattad haltak meg! Fogadjuk, hogy James is a te kezed által halt meg!-és ismét mély levegőt vettem-Befejezted? vagy van még mondandód a számomra?-kérdezett rá erre- Ne felejtsd el, hogy másfél hónap múlva telihold, és akkor lép érvénybe a kis tervetek. Addig meg hagyom, hadd éljétek a kis életetek. Ha ezt annak lehet nevezni.-azzal el is tűnt. Katherine egy fél óra múlva idejött, mert ide hívtam.-Nem figyelt rám. Érted?-néztem rá még mindig dühösen-Nem így szeretném vissza kapni a családomat. -próbáltam vissza tartani a könnyeimet, ami sikerült is-Ezt hogy érted-Nem így szeretném anyát és a húgaimat vissza kapni, hogy közben meghalnak azok, akik fontosak a
számomra. Aggódok a többiekért.-leült mellém hirtelen, majd rám nézett.-Anyukád, Jasmine és Lucy szeretnek Téged. érted?-nézett rám, majd felhúzott a székről-És ha már a szeretteidről ejtettél szót, Alex vár rád kint egy kávéval.Én pedig megyek. Másfél hónap nem sok, elő kell készülnünk rá.-adott két puszit, majd elment. Én pedig a kijárat felé vettem az irányt, ahol a szerelmem várt rám egy jó Cappucino Latte-val, csokoládés-narancs ízesítéssel, ami a kedvencem volt.-Hm. Ez isteni, köszönöm.!-néztem rá szerelmesen-Az iszákos napoknak vége!-jelentettem ki-Ezt örömmel hallom.-mondta ő is boldogan.-Nos Miss Greengrass volna kedve egyet randevúzni velem és a barátainkkal?-tette fel a kérdést-Persze, jó lenne!-azzal belekaroltam, és elindultunk a randevú helyszínére, ami ugyan titok volt, de azt út közben megtudtam, hogy Nate és Kitty, Missy és Enzo és Bonnie Jeremy-vel
csatlakozik hozzánk. Jó érzés volt, hogy a barátaim és a szerelmem közelében lehetek végre. Szerencsésnek éreztem magam, amiért megtaláltam azt a helyet, ahová tartozhatok, és rá kellett jönnöm, hogy mindig is ide szeretnék. Elképzelni sem tudok jobb helyet Mystic Fall's-nál. Itt van a családom, a szerelmem, a legjobb barátaim. Nem úgy érkeztem ide, hogy örökre itt maradok, de most Alex-nek hála szeretnék itt maradni.-Baj van?-szólított meg pár perc múlva.-Csak arra gondoltam milyen nagy szerencsém van veled.-majd rá kacsintottam.-Westy is majd szeretne látni téged. Elfogadta a kapcsolatunkat, képzeld!-ez a hír pedig csak  hab volt a tortán a mai nap végére, amikor is minden rosszat elfelejtettem egy kis időre.

2016. január 25., hétfő

22. fejezet: Az új énem

Nézőpont: Elenor White
Zene a fejezethez: Demi Lovato-Let It Go

Két hét telt azóta, mióta Jace megígérte, hogy átváltoztat. Ezalatt az idő alatt be is tartotta, amit megígért. Az átváltozásom utáni egy hét nagyon hosszú volt, és úgy éreztem, hogy sosem lesz vége a kínszenvedéseimnek. Mindig csak a vérre tudtam gondolni, ugyanis Jace javaslatára előhoztuk a vámpír énemet, hogy megszokjam. Mára már egész jól belejöttem. Nem vagyok vérszomjas, nem vágyok emberi vérre, csakis zacskós vért fogyasztok, illetve állati vért. Erősebbnek is érzem magam, ami nagyszerű. Végre nem az az elesett nő vagyok,aki gyenge jellemmel rendelkezett, hanem teljes erőnlétet érzek magamban, és sokkal szabadabb is lettem. Nemrég pedig az érzelmeimet is kikapcsoltam, aminek a barátaim és a családtagjaim nem túlzottan örültek. A főiskolán is romlottak a jegyeim az új viselkedésem miatt.-Hé vigyázzatok az útból, nem látjátok, hogy jövök?-förmedtem rá két fősulis évfolyamtársamra, és egy első évesnek is oda szóltam-Te biztosan szakkört tévesztettél. A divat szakkör nem neked való.-tettem hozzá ezt is, majd arrébb álltam, és megláttam Josh-t, aki a Whittmore Főiskola focicsapatának volt a kapitánya, és egy darabig próbált nekem udvarolni, csak Max miatt elutasítottam.-Oh helló Josh!-köszöntem neki, de
meg sem vártam mit válaszol, elkaptam egy csókra-Még találkozunk, most sajnos órára kell mennem!-játszottam el a jó kislányt.Tudtam, hogy egyhamar nem fogom tudni ezt jóvá tenni, valahol mélyen tudtam, de ez most cseppet sem érdekelt. Még az sem, hogy Kitty felhívta Caroline-t telefonon, hogy segítséget kérjen tőle és Elena-tól a számomra. És mindezt azért, mert már ők is kikapcsolták az érzéseiket. Ennyi erővel Stefan-hoz is mehetnék segítségért. Ezeken a gondolatokon járt az agyam, mikor belebotlottam a bátyámba. -Na jó Elly, ez így nem mehet tovább!-nézett a szemembe úgy, hogy álltam a tekintetét és ő is az enyémet-Ma van a félévi értesítők kiosztása, nem vetted át őket, és még le is rontottad az átlagodat.-nézett rám.-Most mit akarsz Jace mit mondjak erre, hm?-kérdeztem meg tőle-Én ilyen vagyok, ilyen lettem. A te kedvedért nem változok meg egyhamar. Én a helyedben most elmennék. A főiskola meg nem is annyira fontos.-majd ránéztem az órámra.-Most ha megbocsájtasz mennem kell. Josh-al lesz randim.-és faképnél hagytam Jace-t, de azt láttam, hogy dühös volt, mikor elment. Egy percre úgy éreztem, hogy talán igaza volt, és vissza kéne hoznom a régi Elenor White-ot, aki szerette kimutatni az érzelmeit, és küzdött azért, hogy híres újságoknál
dolgozhasson egyszer, mint divat tanácsadó. Kiskorom óta ez volt az álmom, de szerte foszlott, mikor  megtudtam, hogy boszorkány vagyok.Habár azt, hogy boszorkány lettem, soha sem szégyelltem, büszke voltam rá. A boszpír énemre is az vagyok. Ezt a gondolatot azonnal elhessegettem, és berendeztem a kollégiumi szobámat az estére. A nap folyamán az edzőtől is megszereztem Josh telefonszámát egy kis rásegítéssel, így aztán üzentem Josh-nak, hogy jöjjön át.-Megjöttem Elly!-mondta, mikor belépett a szobámba.-Már vártalak!-majd kirívó ruhában elé léptem, és az esténk egész jól végződött. Reggel pedig ugyanilyen jól kezdődött a napunk is.

2016. január 24., vasárnap

21.fejezet: Emlékedet megőrzöm, míg élek

Nézőpont: Jace, Kitty, Westley, Elly
Zene a fejezethez: James Blunt-Goodbye My Lover

Sandra és Max halála óta egy hét telt el egészen pontosan. Azóta engem álmok gyötörnek.Minden nap Sandra-ról álmodok. Ahogyan tegnap este is, az jelent meg álmomban, amikor legutoljára beszéltünk telefonon épp a halála napján. Azóta minden megváltozott. Kitty a temetés óta alig jön ki a szobájából, ha pedig kijön akkor alig eszik, és annyira maga alatt van, hogy alig beszélget. Nemcsak velem, hanem Elly-vel is. Elly-vel is felfordult a világ. Ő eladta a közös házukat, mert csak Max-re emlékeztette, és ideköltözött hozzánk, de még így is kétlaki életet él, hiszen a főiskolán kollégista. Amit most hanyagol. Kitty is a gimnáziumot. Hol egymás vállán sírják ki a bánatukat, bár a húgom legtöbbször a parkba megy, és azon a padon sírdogál, ahol Max megkérte a
kezét, illetve az első csókjuk is elcsattant. Én pedig nem igazán tudok a lányoknak segíteni, mert én is szellemként járok a házban. A csók óta Westley-vel sem beszéltem, pedig kellene, tudom ugyanis,
hogy ő mindig szerelmes volt belém, de én akkor, abban a pillanatban részeg voltam. nem tudtam mit csinálok. -Jace beszélhetnénk?-a gondolataimból Kitty zökkentett ki-Persze.-válaszoltam kedvesen -Westy-vel mikor akarsz beszélni?-kérdezett rá arra, amiről az előbb is gondolkoztam, és nem is lepett meg a dolog, hiszen neki is elmeséltem-Nem tudom még. Azt amit tettem..nem kellett volna. Szerettem a nővéredet, és nem szeretném elrontani az emlékét.-mondtam ki az igazat-A sógorom vagy Jace. Plusz olyan, mintha a bátyám lennél.Sandra nekem is hiányozik és fog is, mert a nővérem volt. De tovább kell lépnünk.
Mindannyiunknak. Szóval menj és beszélj Westy-vel, rendben?-ezután megölelt. Rá is csodálkoztam, hogy mennyire érett lett ezalatt az egy hét alatt.-Rendben van. Beszélek vele.-bólintottam rá.-Oh még két dolog.-jutott eszébe gyorsan -Elly vár a Grill-ben téged és szeretnék elmenni egy randevúra Nate
Salvatore-val, ha megengeded.-tette hozzá ezt.-Elengedlek a randira, de most jobb is, ha indulok. Sok dolgom lesz mára.-azzal a mozdulattal magamra kaptam a kabátomat és elindultam Westy-hez és a Grill-be


Helyszín: Chance Ház

Mikor ideértem bekopogtam, és szerencsémre csak Westy volt itthon.-Szia Jace!-köszönt majd hozzátette gyorsan-Bújj csak be!-aztán megvárta, amíg belépek a házba és rám csukta az ajtót.-Beszélni szeretnék veled.-tértem gyorsan a lényegre-Amit múltkor tettem, azaz  tettünk elhamarkodott volt. Én részeg voltam és nem dolgoztam fel Sandra halálát. .-néztem rá komolyan -Jace semmi baj. Tudom jól mit élsz át. Ez egy ideig eltart. A gyász súlyos teher.-ekkor hirteen rájöttem, hogy igaza van. -Westy én azért bocsánatot kérek tőled. Tudom, hogy kiskorunk óta szerelmes vagy belém, és ezt kihasználtam. Egy tapló vagyok.-mondtam ki az igazat, és egy hét után először megengedtem magamnak egy halvány mosolyt.-Nem, nem vagy az. Egyenlőre maradjunk barátok, aztán meglátjuk mi lesz, ez így megfelel?-kérdezte ezt is meg-Örülnék neki, ha azok lennénk újra.-majd megöleltük egymást és elindultam a Grill-be.

Helyszín: Grill

Tegnap éjszaka egy sms-t akartam Jace-nek küldeni, mert nem volt itthon, ő úgy dolgozza fel a gyászt, hogy éjszaka sétálni megy. Könnyű neki, mert félig boszorkány félig vámpír, így erősebb nálam és Kitty-nél, meg tudja védeni magát. Kitty egyébként nagyon jó barátom lett ez alatt az egy hét alatt. Így reggel üzentem Kitty-vel, hogy itt várom Jace-t. Rájöttem, hogy  sok sírás nem fogja a férjemet visszahozni, és tegnap este jöttem rá arra is, hogy halandó vagyok, mert elcsúsztam a medence patkáján, és meghorzsoltam a hátam, ami vérzett is. Jó ideig eltartott, mire elállt. -Itt vagyok húgi.-mondta ki Jace mikor meglátott az asztalnál.-Miért hívtál?-kérdezett rá röviden és tömören arra, amiért ide hívtam-Változtass át. Én is olyan szeretnék lenni,
mint Te. Az őseink között is voltak boszpírek, most én is szeretnék olyan lenni.-de azt nem árultam el, hogy csak ki akarom kapcsolni az érzelmeimet-Nem Elly. Felejtsd el. -mondta teljesen komolyan a savakat-Szó sem lehet róla!-majd máris indulni készült -Jace tegnap este lehorzsoltam a hátamat. Én csak egy hatandó boszorkány vagyok. Mi lesz, ha Porál szilárdítás közben meghalok én is, mint Max és Sandra?-most már én is dühösebb voltam, mint általában-Biztosan ezt akarod?-nézett rám kétségbe esve a bátyám-Igen, teljesen komolyan. Ezt akarom.-és még elmondtam neki, hogy mikor és hol szeretném. Ő pedig nem annyira lelkesen, de végül bele egyezett, mert féltett...


2016. január 15., péntek

20. fejezet: Óriási baklövés

Nézőpont: Katherine, Nadia, Max, Sandra, Elena, Jace, Kitty, Westy
Zene a fejezethez: Queen feat David Bowie -Under Pressure

Beletelt pár nap utazásba, mire Nadia-val a megadott helye értünk, ahol éppen egy nagy rendezvényt tartottak éppen. A tömegben megláttam Sandra-t és Max-et is, Nadia pedig kiderítette, hogy ők segítők a partin. Kell nekik a pénz az egyetem mellé. Sandra szervező és Max felszolgáló. Számomra pedig úgy tűnt, hogy nem biztos, hogy végre kéne hajtanom Klaus és Elijah tervét így, hogy Victoria barátai is a helyszínen vannak.-Meg tudod oldani egyedül is, amiért ide jöttünk?-kérdezte Nadia-A parti közepén érted jövök,ahogy megígértem.-mondta komolyan, azzal el is tűnt. Meg is értettem, hiszen Matt már várta. Az én lányomnak is lehetne jobb ízlése, hiszen Matt Donovan nem éppen Mystic Fall's szépfiúja. De legalább rendőr. Kelleni fog egy olyan ember, mint ő a fedősztorihoz.-Katherine mondd, hogy nem azért jöttél, hogy bármit tönkre tegyél?-Sandra tört rám a kérdésével-Nem. Azért jöttem, hogy Jonathan embereit eltegyem láb alól. Nem tudtam, hogy rajtam kívül más is itt lesz.-utaltam arra, hogy ők is itt vannak, és a lelkem mélyén kértem, hogy ne legyen bajuk. -Max és én azért jöttünk, hogy megfigyeljük őket. Emlékszel Jonathan-ra? Tudod milyen. Nem szabadna semmit sem elkapkodni.-kezdte el mondani az álláspontját,mire én közbe vágtam-Megölte Savannah-t. Pont amikor ki akartam tőle menteni, és rájöttem, hogy ő is fontos, nemcsak Nadia és Victoria.-ő ekkor döbbenten nézett rám.-Segítünk,amiben,csak tudunk. Tedd a dolgodat. Az ne számítson velünk mi
lesz.-ekkor Max is megjelent-Ő meg mit keres itt?-utalt Katherine-re-Segítünk neki.Gyere hívjuk fel Elly-t és Jace-t. Tudniuk kell,hogy szeretjük őket.-azzal el is húzta Max-t és elmentek telefonálni. Feláldozzák magukat.Én nem ezt akartam. Victoria most megint utálni fog. Ezeket is épp végig gondoltam magamban, mire este lett, és azt vettem észre, hogy már gyűlnek a vendégek, közöttük Jonathan emberei is, akikről idő közben Sandra és Max mutattak fényképeket. -Tessék, remélem ez a kék ruha megfelel.-adott a kezembe Sandra egy kisestélyi ruhát.-Jace nem volt túl boldog, de elfogadja a döntésemet. Ahogyan Elly is. Victoria meg fog bocsátani neked.-sóhajtotta, majd elment. Két perccel később már kilépve az öltözőből és teljes báli díszbe átöltözve beilleszkedtem a vendégek közé. Fél óráig bájcsevegtem a vendégekkel, mire egy kiáltást hallottam
-Katherine, most!-nem néztem pontosan, hogy ki volt az, és hogy pontosan hol volt, de a kezem ügyébe helyeztem a kézi gránátot úgy, hogy a nagy  többségnek ne legyen baja.-Mire készül hölgyem?-kérdezte meg Jonathan egyik ember,akinek Berry volt a neve azt hiszem-Ezt azért kapják,mert egy olyan szemét alakkal dolgoztak, mint amilyen Jonathan!-majd el is hajítottam a bombát. Max és Sandra is a közelben volt. A robbanás után találtam rájuk. Max már halott volt, de Sandra még nem teljesen. Ezért én sem hittem, de a telefonomért nyúltam és ide
hívtam Elena Gilbert-et.-Hogy mit tettél?-kérdezte meg, mikor ideért-Max miattam halt meg. Sandra még életben van, de ők ajánlkoztak fel, készítettek elő mindent, és adtak jelet, hogy mikor vihetem véghez a tervet,amit Klaus-szal és Elijah-val beszéltünk meg.-miközben ezeket mondtam Elena is elővette a telefonját-Halló, itt Elena Gilbert. Hívjanak egy mentőt a Pennsylvania Road B22C33 számhoz. Sürgős.Egy lány haldoklik.-majd le is tette. Mire ideértek a mentők már Sandra is meghalt.

 Helyszín: Deschanel ház

Az előbb kaptam Elena-tól sms-t, hogy Sandra és Max tényleg feláldozták magukat. Nincs többé barátnőm, Kitty-nek testvére, Elly-nek,a húgomnak pedig szerelme, aki egyben a férje is volt, illetve legjobb barátnője. Kitty még nem ért haza a gimnáziumból, valami táncest volt, de üzentem neki, hogy sürgősen jöjjön haza, mert gond van. A gond pedig az volt, hogy nem is igazán tudtam hogy hogyan közöljem a hírt vele. -Jace!-hirtelen meghallottam a hangját, ami kísértetiesen hasonlított a nővérééhez- Jace megjöttem!-majd elkomorodva rám nézett-Hol van a nővérem? Mi történt?-kérdezte majd leült a kanapéra-Sandra és Max segítettek ma Katherine-nek megölni Jonathan embereit. Katherine az egyedüli túlélő. Max és Sandra feláldozták magukat, hogy megvédjék Katherine-t.-Kitty ekkor zokogásban tört ki, és csak nagy nehezen tudta abba hagyni. Álomba sírta magát. én pedig elmentem a Chance házba, de csak Alex volt otthon. Neki is elmeséltem röviden mi történt, megittunk pár felest, és úgy gondoltam, hogy a Parkon keresztül megyek haza, ahol Westy dolgozott éppen a Portál
megnyitásán.-Westy szükségem van rád. Sandra meghalt. -mondtam ezt kissé részegen, de nem is hagytam szóhoz jutni, mert magamhoz húztam, és csak csókoltam és csókoltam. Úgy éreztem, hogy most csak erre van szükségem, semmi másra. De azt is tudtam, hogy később ezt talán még megbánom. Sandra emlékét rontom el ezzel a tettemmel, de ez most nem érdekelt....