10.fejezet: Az én döntésem( Egy héttel Karácsony előtt)

Nézőpont: Raven Sanches
Zene a fejezethez : Rachel Platten-Fight Song

Egy hét telt el a Wyatt-al való veszekedésem óta. Úgy éreztem így helyes, így a jó, ez lesz a jó döntés, de az elmúlt egy hétben fogalmam sincs mi történt velem. Boldognak kéne lennem. Elvégre az összes nő boldog, ha hamarosan férjhez megy a szerelméhez legtöbb esetben. De én nem éreztem boldognak magamat, egy kicsit sem. Hiába szerveztem az esküvőmet, ami pont Karácsony után lenne, terveztem meg az ajándéklistát, kísérőajándékokat, választottam zenekart, helyszínt, virágcsokrokat, koszorúslányruhákat, és persze az esküvői ruhámat, mindez lehangolt. Ross is észre vette, mert igaz, hogy ő nem igazán vett részt a szervezésben, csak Elena, Bonnie, Caroline, Elly meg Missy, na és persze Victoria. Néha Jenna is átjött segíteni, mikor volt ideje Alyssa mellett. Őt is elhozta néhanapján, így a tervezés dajkálásba folyt, de nem bántam, mert Alyssa bűbájos kisbaba és volt, hogy azon a bece néven hívtam, amit Wyatt talált ki neki. Most éppen egyedül voltam, nem jöttek át a csajok segíteni, mert nekik ma volt a ruhapróba, ezért a meghívókat kezdtem el címezni és az ültetőkártyákat is bele szerettem volna helyezni az arra szánt kis könyvbe, mikor Ross megjelent a nappalinkban. -Raven ez így nem mehet tovább.-szólalt meg.-tudtam, hogy a lelki  állapotomra céloz, de nem akartam, hogy elhagyjon, mert attól még, hogy már nem olyan szerelemmel szeretem, mint régen, még ugyanolyan fontos számomra, és a történések fényében nem tudom mi fog történni vele, velem vagy akár a többiekkel.-Mire célzol?-kérdeztem rá, miközben az utolsó meghívóval is végeztem.-Olyan, mintha az árnyékoddal élnék együtt és nem veled. -sóhajtott egyet, majd leült mellém-Tudom, hogy aggódsz értem, de már nem szeretsz.Nem ugyanúgy.Érzem.-nézett rám komolyan.-Ezért összepakoltam, és ma este elrepülök.-tette hozzá ezt is ugyanolyan komolysággal, és egyszerre csak azt vettem észre, hogy átölel, és én sírni kezdek.-

Visszajössz majd?-teszem fel neki a következő kérdésemet-Igen.Visszajövök segíteni, de az eljegyzést bontsuk fel.Wyatt az,akit szeretsz.-majd puszit nyomot a homlokomra és kiment az előszobába a bőröndökért.-Ne késlekedj ezt neki elmondani, rendben?-én még mindig nem tudtam megszólalni a sírástól, hiszen fájt az, hogy Ross itt hagy.-Vigyázz magadra, és hívj fel, ha odaértél, bárhová is mész! Mindig fontos leszel a számomra.-tettem hozzá, és odaszaladtam hozzá, hogy utoljára erősen megölelhessen. Fél óra múlva pedig elindultam Wyatt házához, aki dühösen nyitott ajtót.

Helyszín: Wyatt Saltzman Háza

-Raven!-szólalt meg dühösen, hiszen egy hete nem is beszéltünk, de azért beengedett a házába.-Mit keresel itt? Nem az esküvődet kellene tervezgetned?-szögezi nekem a kérdéseket, én pedig próbálom összeszedni magam. Még egy sírást és végleges elválást nem bírnék ki. Többször nem.-Ross elment. Az esküvőt lefújtuk, az eljegyzést pedig felbontottuk.-darálom le egyszerre a lényeget, és érzem, hogy megint kezd könnyes lenni az arcom.-Hogyan?-kérdezi meg Wyatt ezúttal már finomabban, és átölel.-Szeretlek! Én Téged szeretlek Wyatt, és veled szeretnék lenni!-tör ki belőlem az, ami a felbukkanása óta bennem van.Nem is várom meg a válaszát,
elé lépek és ezúttal én csókolom meg, de olyan szenvedéllyel,amiben az elmúlt másfél év várakozása benne volt, ő pedig ugyanígy csókol vissza.-Én is szeretlek!-húz magához közel, és a beszélgetéseink,
csókjaink, öleléseink belevesznek az éjszakába, hiszen sok mindent kellett átbeszélünk. ki kihez költözik, hogyan mondjuk el a többieknek, hogy már Wyatt-al vagyok, és ezekhez hasonló dolgok. De most nem kívántam sehol máshol lenni, csakis Wyatt közelében.