13. fejezet: Szilveszteri esküvő

Nézőpont: Elena Gilbert
Zene a fejezethez: About Time OST -How Long Will I Love You

Damon tegnap délután ismételten megkérte a kezemet, és igent mondtam. Szinte hihetetlen, hogy ma hozzámegyek életem szerelméhez és pár óra múlva a felesége leszek. Csak a szűk baráti kört tudtuk meghívni, hiszen elég rövid időm volt megszervezni az esküvőt, csak másfél nap. Most már csak pár óra és a nevem Elena Gilbert-ből Elena Gilbert Salvatore-ra fog változni. Bonnie és Caroline voltak a koszorúslányaim, és Bonnie egyben a tanúm. A kísérőik Stefan és Jeremy voltak, mert Klaus nem tudott jönni. Katherine-nel és Elijah-val elutaztak, az Isten tudja hová. Damon tanúja természetesen Stefan volt. Sajnáltuk persze azokat,akiket nem tudtunk meghívni de megígértük nekik, hogy az Új Év első napja az övéké lesz.Mindenkié. Afféle pót Szilveszter. -Mehetünk a templomba?-nyitott be Caroline a szobámba, de nem sokkal később belépett Bonnie is -Ez olyan hihetetlen!-mondta örömmel-De hogy-hogy nem vagy kész?-nézett végig rajtam, mert tényleg nem voltam kész. Egy szál köntösben álltam, fejemen a fátyollal.-A fátyollal kezdtem, aztán pedig elmerültem a gondolataimban.-pirultam el, de átjárt a boldogság.-Rajta vagyok Bonnie.-szólalt meg újra Caroline.-Tessék húzd fel az esküvői ruhádat, a fátylat pedig kiveszem, Bonnie, te kérlek készítsd el Elena haját.Addig telefonálok a templomba, hogy tizenöt percet késünk.-mondta el ezt mind egy szuszra a barátnőm, de közben már tárcsázta is a plébános úr számát, miközben öltöztetett.-Azonnal indulunk kell!-adta ki parancsba, és Alaric is kiállt a kocsival, hogy elvigyen minket a Salvatore villából a városi templomig. Ő és Jenna is holnap tartanak velünk. -Üzenem
Damon-nak, hogy vigyázzon Rád!-mondta nevetve, majd elhajtott. A templomba Jeremy kísért be
.Az esküvői fogadalmunk után, amit együtt írtunk (.Esküvői fogadalom ) végre hivatalosan is egy párnak számítottunk, és megcsókoltuk egymást. A plébános úr után a többiek is gratuláltak nekünk, majd átmentünk harapni és inni valamit a Grill-be. A tökéletes napunk a Salvatore Villa udvarában

ért véget, ahol a kisestélyi ruhámba már átöltözve Damon felkért engem egy táncra. Mind a ketten boldogok voltunk. Nem gondoltunk arra mi lesz, csak a percnek éltünk. Bár nekem még valami hiányzott. egy kisbaba gondolatával játszottam el hirtelen, de már annyi csoda történt már körülöttem és velem, hogy tudtam előbb vagy utóbb, de ez a vágyam is teljesülni fog. Másnap a közös ebéd a barátainkkal is remekül sikerült.