19. fejezet: Visszatérések

Nézőpont: Ross, Raven, Stefan, Damon és Nathan
Zene a fejezethez:Birdy - People Help The People

Már három hónap eltelt azóta, hogy elhagytam Mystic Fall's-t. Azóta újra szerelmes lettem egy gyönyörű nőbe, akit Gloria-nak hínak, és feleségül vettem. Nemsokára megszületik a gyermekünk is, egy kislány, akinek a Ginevra Holly nevet adtuk, de Ginny lesz a beceneve. Persze ez a szerelem azért más, mint amilyet Raven mellett éreztem. Miközben ezen gondolkodtam az autóm úgy döntött, hogy éppen a határ előtt robban le.-Hol máshol?-dühöngtem magamban. Hiába vagyok vámpírvadász, egy autót nem tudok megszerelni.Legfőképp nem egyedül.-Rohadj meg!-mondtam már magamból kikelve egy óra szerelés után,mert úgy döntöttem nem várom meg az autóvontatót,akik késnek.-A franc esne beléd!-ekkor hirtelen megláttam Raven kocsiját.Megállt mellettem, majd kiszállt.-Szia Ross!-köszönt kedvesen-Ha gondolod szívesen elviszlek Mystic Fall's-ba. Utána visszajövök ide és megvárom az autómentőket. Gondolom hívtad már őket.-mondta tréfásan, hiszen nem egyszer volt már ilyen. -Köszönöm, de inkább megvárom.Nem szeretném, ha miattam elkésnél a főiskoláról, ahogyan azt sem, hogy Wyatt miattam legyen rád dühös.-mondtam ki komolyan. Nem

szeretném tönkre tenni a kapcsolatukat.-Wyatt szeret engem és megbízik bennem. Tudja, hogy fontos vagy a számomra,mint barát.Azt is tudja, hogy a három hónap alatt beszéltünk néhányszor. -tette hozzá.-A főiskolán pedig csak délután lesz órám. Csak össze akartam pakolni valamennyire a kis lakásomban,ami a főiskola mellett van, hogy ne év végére maradjon.-sóhajtott fel. -Egyébként
gratulálok a kis Ginny-hez és a házasságotokhoz!-tette hozzá ezt is kedvesen, majd beszélgettünk másfél órán keresztül, mire ideértek az autóvontatók. Én elmentem velük Raven pedig a főiskola felé vette az irányt. Én pedig hivatalosan is visszatértem egy kis időre. Reméltem hamar lecseng körülöttem minden és visszamehetek a családomhoz minél előbb.

Helyszín: Salvatore Ház

Victoria visszament a főiskolára, és teljesen magába fordult. Ugyanis Katherine felhívta telefonon, hogy Nadia-val elmennek elintéznek pár dolgot, de sajnos a nővére Savannah meghalt. Sajnáltam a szerelmemet, elvégre az egyik lányát veszítette el, aki az én pót lányom lehetett volna Nadia mellett. -Jó hírem van öcskös!-Damon jött le a lépcsőn, és valamilyen oknál fogva irdatlan jó kedve volt, pedig Elena Bonnie-val, Missy-vel,Victoria-val, Sandra-val, Elenor-ral  és Caroline-nal volt a főiskolán. Szinte hihetetlen, hogy már csak pár hónap és vége lesz a harmad évüknek is, és csak egy évük marad hátra. - Jó kedved van.Azt elfelejtetted, hogy épp most veszítettünk el valakit-szólaltam meg.-Jól van, én is tudom. Katherine lánya meghalt,amit sajnálok is. De emlékszel az unokatestvérünkre Nathan-re? Akit inkább csak a testvérünknek tartottunk.-mondta ki a mondandóját a bátyám egy levegővételell.-Igen,emlékszek rá. Kedveltük őt. De miért kérdezed ezt? -néztem Damon szemébe komoly tekintettel- Damon ugye nem hívtad ide segíteni?-kérdeztem ezt meg kissé aggódva-Dehogynem! Nemsokára itt is lesz.Kellett valaki

Savannah helyére.-de mielőtt újra megszólalhattam volna,már meg is nyomták a csengőt.-Hopp ez ő lesz!-szólalt meg ezúttal Damon és elment ajtót nyitni, de én is vele tartottam.-Szia Nate!-szólítottuk meg egyszerre a becenevén-Fáradj beljebb. a többiek hamarosan érkeznek.Jelenleg csak mi tartózkodunk itthon.-szólaltam meg, majd a nap fennálló részében körbe vezettük a házban és faggattuk arról, hogy mi történt vele azóta, mióta nem láttuk.